|
|
30.
|
|
|
In the 1960s, it was typical for software to be distributed freely by companies such as IBM and shared amongst users. Software was then considered an enabler for the hardware, around which the business model of these corporations was built. Software was provided with source code that could be improved and modified; this was therefore the very early seeds of open source software. However, as hardware became cheaper and profit margins eroded in the 1970s, manufacturers looked to software to provide additional revenue streams.
|
|
|
|
|
Az 1960-as években általános volt a szoftverek cégek (mint például az IBM) általi szabad terjesztése, illetve azok megosztása a felhasználók között. A szoftverek akkoriban a hardverelemek használatát voltak hivatottak lehetővé tenni, és a cégek is erre építették üzleti modelljeiket. A szoftverekhez a forráskódot is mellékelték, amelyet a felhasználók tovább fejleszthettek és módosíthattak; ezért ezeket tekinthetjük a nyílt forrású szoftverek legelső csíráinak. Azonban amikor az 1970-es években a hardver eszközök olcsóbbá váltak, és a hatalmas árrések eltűntek, a gyártók elkezdtek a szoftverekre mint fontos bevételi forrásra tekinteni.
|
|
Translated and reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:85(para)
|
|
|
31.
|
|
|
In September 1983, Richard Matthew Stallman, former programmer at the MIT Artificial Intelligence Lab launched the GNU project to create a free UNIX-like operating system (OS). He was concerned with growth in proprietary software and users' inability to access and modify programmes on their computers. Developer constraint, as opposed to freedom was prevalent. With the launch of the GNU project, Stallman started the Free Software Movement and in October 1985, set up the Free Software Foundation.
|
|
|
|
|
1983 szeptemberében Richard Matthew Stallman, az MIT Mesterséges Intelligencia laborjának egykori programozója, útjára indította a GNU projektet egy UNIX-szerű operációs rendszer megalkotásának céljából. Aggódott a zárt szoftverek elterjedése miatt, valamint zavarta, hogy a felhasználók nem férhetnek hozzá, és nem módosíthatják a számítógépeiken lévő programokat. A szabadság helyett a fejlesztési korlátozás volt az uralkodó akkoriban. A GNU projekt elindításával Stallman belevágott a szabad szoftver mozgalomba, és 1985 októberében megalapította a Szabad Szoftver Alapítványt.
|
|
Translated and reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:95(para)
|
|
|
32.
|
|
|
Stallman pioneered the definition and characteristics of open source software and the concept of copyleft. He is the main author of several copyleft licenses, including the GNU General Public License (GPL), which is the most widely used free software license.
|
|
|
|
|
Stallman megfogalmazta a nyílt forrás definícióját és jellemzőit, valamint a copyleft fogalmát. Számos copyleft licenc megalkotója, beleértve a GNU General Public License-t (GPL) is, mely a legelterjedtebb szabad szoftver licenc.
|
|
Translated by
Hajnalka Torma
|
|
Reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:104(para)
|
|
|
33.
|
|
|
Nice to Know:
|
|
|
|
|
Jó, ha tudja:
|
|
Translated by
Hajnalka Torma
|
|
Reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:110(title) chapter1/po/xinclude.xml:140(emphasis) chapter1/po/xinclude.xml:158(title) chapter1/po/xinclude.xml:227(title) chapter1/po/xinclude.xml:332(title)
|
|
|
34.
|
|
|
For more information on Richard Stallman and the GNU project, refer to the following URL: <ulink url="http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_stallman">http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_stallman</ulink>.
|
|
|
|
|
Ha többet szeretne tudni Richard Stallmanról vagy a GNU projektről, akkor látogassa meg a következő weboldalt:<ulink url="http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_stallman">http://en.wikipedia.org/wiki/Richard_stallman</ulink>.
|
|
Translated by
Hajnalka Torma
|
|
Reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:111(para)
|
|
|
35.
|
|
|
By 1991, a number of GNU tools, including the powerful GNU compiler collection (GCC), had been created. However, a free kernel was not yet available to build a free OS that would use these tools.
|
|
|
|
|
1991-re már számos GNU eszközt, köztük a hathatós GNU fordítócsomagot (GCC), sikerült megalkotni. Azonban ekkor még nem létezett olyan szabad kernel, amelyre operációs rendszert lehetett volna építeni ezen eszközök használatára.
|
|
Translated by
Hajnalka Torma
|
|
Reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:115(para)
|
|
|
36.
|
|
|
The Open Source Movement and Linux
|
|
|
|
|
A nyílt forrás mozgalom és a Linux
|
|
Translated by
Hajnalka Torma
|
|
Reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:121(title)
|
|
|
37.
|
|
|
The difference between free software and open source can be defined as the difference between a social movement (free software) and a development methodology (open source). Linux refers to the kernel, or the backbones of the open source architecture.
|
|
|
|
|
A különbség a szabad szoftver és a nyílt forráskód között egy társadalmi mozgalom (szabad szoftver) és egy fejlesztési módszer (nyílt forrás) különbségeiben fogható meg. A Linux a kernelre, vagy másképpen a nyílt forrású architektúra gerincére utal.
|
|
Translated by
Hajnalka Torma
|
|
Reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:122(para)
|
|
|
38.
|
|
|
In August 1991, Linus Benedict Torvalds, a Finnish second-year student of computer science at the University of Helsinki, started working on Minix.
|
|
|
|
|
1991 augusztusában Linus Benedict Torvalds, a Helsinki Egyetem másodéves számítástudomány szakos hallgatója elkezdett dolgozni a Minixen.
|
|
Translated by
Hajnalka Torma
|
|
Reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:127(para)
|
|
|
39.
|
|
|
Linus Benedict Torvalds
|
|
|
|
|
Linus Benedict Torvalds
|
|
Translated by
Hajnalka Torma
|
|
Reviewed by
Hajnalka Torma
|
|
|
|
Located in
chapter1/po/xinclude.xml:131(title)
|
